GBP389.62
EUR351.17
USD312.60
CHF330.30
AUD216.82
DKK47.13
JPY2.90
CAD230.46
NOK32.88
SEK33.56
CZK13.19
PLN78.62
HRK46.46
RON72.57
TRY45.60

Kezdőlap»»Megéri a helyes halgazdálkodás, szélesebb körben kellene alkalmazni

2020-06-09 15:01napiuzlet.png napiuzlet.com

Megéri a helyes halgazdálkodás, szélesebb körben kellene alkalmazni

©FAO/Ali Fuat

Forrás: ©FAO/Ali Fuat

Megéri a helyes halgazdálkodás, szélesebb körben kellene alkalmazni

Megjelent a FAO 2020-as globális jelentése a halászat és akvakultúra helyzetéről, fókuszában a haltermelés és -fogyasztás bővülése, illetve a fenntarthatóság
 
 

Haltelep Törökországban. Fotó: ©FAO/Ali Fuat
Róma, 2020. június 8. – Rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás (20,5 kg) és a pozitív trend az előttünk álló évtizedben is folytatódni látszik, kiemelve a halak az élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepét. A haltermesztés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás elengedhetetlenek mindehhez – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentésében.
A haltermelés elérheti az akár 204 millió tonna mennyiséget is 2030-ban, ami 15%-os bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46%-os aránya – tudhatjuk meg A halászat és akvakultúra helyzete a világban 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt az egy főre jutó éves halfogyasztás 21,5 kg-ra nő 2030-ra.
„A hal és halászati termékek nem csupán a legegészségesebb ételek közé tartoznak, de a környezeti terhelésük is alacsony,” – mondta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü, hangsúlyozva, hogy sokkal központibb szerepet kellene játszaniuk az élelmezésbiztonságban és a táplálkozási stratégiákban.
Amint a főigazgató a jelentésből kiemelte, egyre több bizonyíték mutat a hatékony halgazdálkodás szerepére a halállomány növekedésében, melynek hiányában a terület hozzájárulása az élelmezésbiztonsághoz és az emberek megélhetéséhez veszélybe kerül. A fenntarthatóság hiányának oka azonban összetett és célzott megoldásokat igényel.
A halászat mértéke a halászati területek több mint harmadán meghaladja a fenntartható szintet, ami nem csak túl magas, de javulás sem mutatkozik ezen a téren.
A legjelentősebb halfajok esetében javul a fenntarthatóság, tudható meg a FAO jelentésből. A tonhal halászata 2018-ban volt a csúcson, amikor 7,9 millió tonnát fogtak ki belőle – ennek kétharmada már biológiailag fenntartható szinten kerül kihalászásra, ami 10%-os növekedést jelent két év alatt.
COVID-19 járvány
Bár a FAO jelentés még a koronavírus járvány kitörése előttről származó adatok alapján készült, segíti a szervezet szakértőit a jobb és szakmailag megalapozott döntésekben és megoldásokban a halászat és akvakultúra területén – a szektorban, ami a járványhelyzetet lenagyobb vesztese.
A halászati szektor akár 6,5%-kal is zsugorodhatott a korlátozások és a munkaerő hiánya miatt – olvasható a függelékben.
A nemzetközi szállítmányozás zavarai főleg az exportra szánt haltermelést érintette, míg a turizmus és vendéglátás szektor leállása drámai hatással volt sok halfajta piacára, még akkor is, ha a hosszabb eltarthatóságú fagyasztott, konzerv, pácolt és füstölt halak eladása stabil maradt. A Fölközi- és a Fekete-tenger térségében a kisüzemi halászok 90%-a kényszerült szüneteltetni tevékenységét a felvevő piac megszűnése miatt, amit gyakran az árak csökkenése súlyosbított.
Globális trendek
A FAO jelentés rengeteg adattal szolgál a halászatról halfajok, régiók és éghajlat szerinti lebontásban, illetve hogy vadon fogott vagy termesztett halról van-e szó.
A 2018-as teljes globális haltermelés mennyiségét 179 millió tonnára becsülik, értéke 401 milliárd dollár. Az emberi fogyasztásra szánt hal 52%-a akvakultúra termelésből származik. Messze a legjelentősebb termelő Kína, a magasan fejlett akvakultúra szektorának köszönhetően, ami több halászati terméket termelt, mint a világ többi része 1991 óta összesen.
Az akvakultúra szektor bővülése alacsonyabb ütemben bár, de folytatódni fog, növelve az arányát a fogyasztásban és a kereskedelemben is.  
A szardínia a legjelentősebb tengeri halászott fajta, melyet a tőkehal és a csíkoshasú tonhal követ. A belvízi halászat – ami sok élelmiszerben szegény országnak jelentős élelemforrás – 12 millió tonna mennyiségével rekordot döntött.
A halfogyasztás átlagosan az állati eredetű fehérjefogyasztás hatodát fedezi, de ez akár 50% fölé is kúszhat egyes országokban, mint Banglades, Kambodzsa, Gambia, Ghána, Indonézia, Sierra Leone, Srí Lanka.
A jelentésben számokban
§  A globális haltermelés 2018-ban: 179 millió tonna
o   Tengeri halászatából származó fogás: 84,4 millió tonna
o   Édesvízi halászatból származó fogás: 12 millió tonna
o   Akvakultúrából származó fogás: 82,1 millió tonna
§  Ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség: 156 millió tonna
§  A halászat és akvakultúra elsődleges értékesítési értéke 2018-ban: 401 milliárd dollár
o   Ebből az akvakultúra részaránya: 250 milliárd dollár
§  A halászatban és az akvakultúrában foglalkoztatottak száma: 59,5 millió fő, közülük 14% nő
o   A legtöbb halászattal és haltenyésztővel rendelkező régió: Ázsia (85%)
§  A bolygón található halászhajók száma: 4,56 millió
o   A legnagyobb flotta Ázsiában található (3,1 millió hajó, vagyis a teljes hajóállomány 68%-a)
o   A 12 méternél hosszabb motoros hajók aránya: 82%
§  A nemzetközi kereskedelembe kerülő hal a teljes termelésen belül: 38%
§  A teljes halexport értéke: 164 milliárd dollár
§  A világ legnagyobb haltermelője és exportőre: Kína
§  Nettó halexportőr térségek: Óceánia, Latin-Amerika és a Karib-térség, Ázsia fejlődő országai
§  A világ legnagyobb hal- és haltermékpiaca: az Európai Unió.
o   Második: az Egyesült Államok;
o   Harmadik: Japán.
§  A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió: a Földközi- és a Fekete-tenger (62,5% túlhalászott halállomány), a Csendes-óceán délkeleti része (54,5%), az Atlanti-óceán délnyugati része (53,3%)
§  A belvízi halászat legjelentősebb folyói: Mekong, Nílus, Iravádi, Jangce folyó
 
 

Kapcsolódó cikkek: